Az alapszakasz végjátékában nem jött ki a lépés csapatunknak ezzel a 9. helyért játszhatunk. Érdekesség, hogy a tavalyi elődöntős ellenfelünkkel, a Hódmezővásárhellyel vagyunk kénytelenek farkasszemet nézni. A Vásárhelyi Kosársuli a 8. helyen végzett az alapszakaszban, ami remekül mutatja, hogy mennyire átalakult az idei évre a másodosztály mezőnye. A legjobb nyolc közül mindössze három szerepelt a tavalyi felsőházi rájátszásban, ám ez minket, egy cseppet sem vigasztalhat. Megkértük csapatunk vezetőedzőjét Rutkai Pétert és a csapatkapitányt Tömösváry Mátét, aki a nyugat alapszakaszának legjobb VAL átlagával büszkélkedhet az alapszakasz után. Bár ez az elmondottak alapján egy cseppet sem vigasztalja. Lássuk, hogy látták ők eddig a szezon.

Rutkai Péter: Sajnos az utolsó hetünk az alapszakaszból nem úgy sikerült, ahogy szerettük volna. Pedig a Győr elleni győzelemmel megint a saját kezünkben volt a sorsunk, és egy karnyújtásnyira kerültünk a 4 közé jutáshoz.
Ehhez hazai pályán kellett volna 6 ponttal legyűrni a Törökbálintot, ami nem tűnt lehetetlennek. A meccs elég hullámzó volt, látszott a nyomás a csapaton. Sajnos nem játszottunk jól és nem volt igazi vezérünk, aki átlendítette volna a csapatot a holtponton, így sajnos vereséget szenvedtünk. Az ellenfélnél két játékos is extrát játszott, pedig készültünk belőlük, de sajnos ilyen a sport. Két hasonló erősségű csapat küzdelméből most nekik jött ki jobban a lépés.
Ezek után a Vasas elleni meccs nekünk már szinte tét nélküli volt. Többen sérülés miatt nem tudták vállalni a meccset (Pavlik, Kovács, Adebayo), akik nagyon hiányoztak, mivel az első félidőben erőn felül teljesítettek a srácok, de sajnos a második félidőre elfáradtak, így a fiatalok kaptak lehetőséget. 
Az idény elég hektikusra sikerült, az elején sajnos a sok sérülés és a fiatal játékosok nem zökkenőmentes beépítése miatt nem kezdtünk jól, finoman fogalmazva. Aztán kezdett összeállni a csapat és Adebayo érkezése a fiatal posztra is nagy segítség volt. Megindultunk felfelé, fogcsikorgatva, sokszor kúszva-mászva a szurkolóktól űzve-hajtva, szép győzelmi sorozatot építettünk és a kupában beverekedtük magunkat a 4 közé (többek között az alapszakaszt a keleti 2.helyen végző Békés idegenben történő legyőzésével). Időközben Pavlik és Papp is csatlakozott a csapathoz, akik úgy gondolom, hogy erősítést jelentettek a csapatnak, azonban ők kevés edzésen tudtak ott lenni és ez sokszor meglátszott a csapatjátékon. 
Szóval sokszor erőn felül teljesítettek a srácok, de természetesen voltak gyenge meccsek is, mint Pl. a Fehérvár elleni idegenbeli mérkőzés. Azt azért látni kell, hogy az elmúlt évekhez képest nagyon átalakult a csapat. Több meghatározó játékos is visszavonult, vagy távozott a csapattól, így, azt gondolom, hogyha az idény előtt azt mondják, hogy az alapszakaszban az 5. helyen végzünk, aláírtam volna, főleg az ellenfelek erősítéseit látva. Kicsit csalódottak vagyunk, hogy nem sikerült a felsőházba jutni, de most már előre kell tekintenünk és kihozni a legjobbat magunkból a hátralevő meccseken, valamint már a jövő évi csapaton, igazolásokon dolgozni, ha előrébb akarunk lépni!

Tömösváry Máté a következőképpen vélekedett:
Csalódott vagyok az idei idénnyel kapcsolatban, bár még nincs vége, de az idei szezonunk sajnos nem úgy alakult, ahogy terveztük. Az idei csapattól senki nem várt nagy eredményt talán csak mi magunktól legbelül. Aztán elkezdődött a szezon és az 5. fordulóban utolsók voltunk, ez azért elég jól szemlélteti a helyeztet. Építettük, építettük a csapatot, de sehogy sem sikerült. Hege az év elején volt sérült, aztán Somogyfoki Szabolcs is. A később csatlakozó Adebayo pedig még be sem mutatkozott már megsérült… Gébert is távozott. Az érkezőket, Pavlikot és Pappot februárban kellett volna beépíteni, mikor már nem építeni, hanem hangolni kellett volna. Ennek ellenére tudtunk olyan meccseket hozni, amik bravúr győzelemnek számítottak és újra reményt adtak a bajnokság végéig, hogy meglehet a legjobb négy. Így talán még fájóbb volt a vége. Csalódott vagyok, nem azért mert nem sikerült a legjobb négy, mert azért ennyire ritkán erős a nyugati csoport, hanem azért ahogy nem jutottunk be.
Köszönetet szeretnénk mondani viszont azoknak az embereknek, akik segítettek minket egész évben, köztük külön köszönet annak a 200-300 embernek, aki kéthetente megtisztelt minket azzal, hogy kilátogatott és szurkolt nekünk. Minden versenysport alapja a siker, ami ebben az évben kicsit alacsonyabb szintű sajnos ,de a siker nem ér semmit, ha nem kísérnek el minket a szurkolók , támogatók , a félidőben kosarazó gyerekek azon az úton, amit sikeresnek vagy sikertelennek nevezünk az év végén. Van még 6 mérkőzésünk, amin mindent megteszünk, hogy a lehető legjobb eredményt érjük el, és hogy jobb szájízzel vonuljunk a nyári szünetre mi is és szurkolóink is.

Legközelebb 2016.04.15-én lépünk pályára Hódmezővásárhelyen, kövessetek minket akkor is és szurkoljatok nekünk!

Hajrá Bonyhád!