Az előző heti PVSK-Kronosz Kiadó elleni bravúros győzelemmel valamelyest kikecmeregtünk a gödörből és elmozdultunk az utolsó helyről, de továbbra is számos problémával kell megküzdenie a csapatnak hétről-hétre. Ezen a hétvégén a Nagykőrösi Sólymok KE ellen Gébert és Kovács volt maródi, de Jilling sem 100%-os állapotban várta a találkozót. A minket egész évben sújtó sérüléshullám miatt a BKSE vezetősége amellett döntött, hogy szerződtet egy szerb állampolgárságú játékost Bojan Lazic személyében. A leginkább irányító poszton bevethető Bojan Nagykőrösön debütált, ráadásul rögtön kezdőként.
A meccset Tömösváry nyitotta egy sikeres triplájával, majd 1 percre rá ismét elsüllyesztett egy hárompontost, amivel – ha rövid ideig is – megszereztük a vezetést. Az első negyed hullámzó játékot hozott, folyamatosan változott az előnyt birtokló csapat kiléte. A védekező oldalon leginkább az NBI A csoportot is megjárt Molnár Miklóst nem tudtuk megfogni, de ami a támadásainkat illeti, rendre megbontottuk a hazaiak védelmét és kosárral fejeztük be az akcióinkat. Egy utolsó másodperces sikeres közelivel mégis a Nagykőrös zárta minimális előnnyel az első 10 percet. (24-23)
A folytatás is hasonló játékot hozott, mint amilyen első játékrészben volt. Felváltva estek a kosarak, de javarészt a hazaiak voltak előnyben. A nagyszünet előtt még Lakosa Ákos dobott be egy triplát, amivel 5 pontra növelték az előnyüket a félidőre a nagykőrösiek. (44-39)
A szünetet követően apránként nőtt a hátrányunk. Előbb 8, majd a negyed közepén már 10 pontra duzzadt a differencia. Leginkább Somogyfoki Szabi jó játékának köszönhetően próbálkoztunk a visszazárkózással, de a negyed végére így is megmaradt a nagykőrösiek viszonylag megnyugtató előnye ahhoz képest, hogy mennyire szoros volt addig a meccs. (62-55)
A záró játékrész eleje döntőnek bizonyult a találkozó végkimenetele szempontjából. 8 perccel a lefújás előtt a hazaiak zsinórban dobott 8 pontjára nem érkezett tőlünk válasz. Akkor alakult ki a legnagyobb különbség az egész meccsen. 5 perccel a vége előtt a 15 pontos hátrány ledolgozása már nem tűnt reálisnak, annak fényében, hogy addig csak egy negyedben jutottunk 20 pont fölé. A mérkőzést a kezdéshez hasonlóan Tömösváry zárta egy jó triplával, de ez csak arra volt elég, hogy valamelyest visszazárkózzunk. (83-71)
A vereség oka elsősorban a rövidebb cserepadunk volt. A nagykőrösi padról 19-el több pont érkezett, mint a mi oldalunkról, illetve a hazaiak mestere sokkal többet tudta rotálni a játékosait, mint Morgen Frigyes. Emiatt a 2. félidei gyengébb teljesítményünkben közrejátszhatott a fáradtság is. Helyzetünket az is nehezítette, hogy Fetzer az első félidőben bokasérülést szenvedett, ezután már nem lépett pályára. A másik döntő faktor pedig a vendéglátók jobb triplázása volt. 41%-os pontossággal értékesítettek 14 hárompontost, nálunk ez a mutató 31 kísérletből 9 találat (29%). Tőlünk a Somogyfoki testvérek, illetve Tömösváry teljesítményét kell kiemelni. Ők hárman dobták a csapat pontjainak nagy részét. Bojan a debütáló meccsén 12 pontot tett a közösbe kevésbé jó hatékonysággal, de az mindenesetre látszik, hogy nagy hasznára lesz a csapatnak, amint megszokja a közeget. Folytatás 1 hét pihenő után Zombán a Vásárhelyi Kosársuli ellen lesz.
Nagykőrösi Sólymok KE – Knipl Kft. Bonyhádi KSE 83 – 71 (24-23, 20-16, 18-16, 21-16)
Kezdő: Somogyfoki P. 12 – Tömösváry 18/9 – Baki 9/3 – Lazic 12/3 – Somogyfoki Sz. 15/9
Csere: Fetzer 2 ; Kovács – ; Csobán – ; Pechár – ; Major – ; Jilling 3/3 ; Gébert –
Hajrá Knipl Kft. Bonyhádi KSE!